A stresszről

Az állatvilágban az életben maradás feltétele, hogy a veszélyt azonnal felismerjék és eldöntsék, hogy megküzdenek egymással, vagy elmenekülnek a helyszínről. Idegrendszerük és hormonrendszerük irányítja izmaikat és belső szerveiket.

Mi, emberek, különböző személyiségűek vagyunk, különböző élethelyzeteket élünk át, és ezekre más-és másféleképpen reagálunk.
A stressz életünk motorja mindaddig, amíg terhelhetőségünk határát túl nem lépi. Amennyiben a stresszhelyzetet testi reakció (küzdés, vagy menekülés) követi, akkor egyáltalán nem, vagy csak alig károsodik a szervezet. Ha viszont a testet halmozott negatív hatás éri, az egy sor betegség előidézője lehet.

„A stressz az élet sava-borsa” mondta Sellye János professzor a múlt század harmincas éveiben, aki szerint bizonyos hatások, melyek az érzelmi életünkre hatnak, károsan befolyásolják szerveinket, egész életünket.

A stressz reakció beépített mechanizmus, akkor lép működésbe, amikor követelményeket állítanak velünk szemben. Szervezetünk válaszol a megterhelésekre, az állásféltésre, az elvárásokra, vagy a betegségtől való túlzott félelemre, a teljesítmény kényszerre, a gyászra, stb. Ha mindehhez mozgáshiány, egészségtelen táplálkozás társul, klasszikus stresszhelyzet alakul ki. Emelkedik a vérnyomás, gyorsul a szívverés, a tartós stressz emeli a vérzsír- és a koleszterinszintet, a nemi vágy viszont csökken és alvászavar léphet fel.
A krónikus stressz kóros változást idézhet elő a vesékben, az érrendszerben, a túlfeszítettség felső légúti panaszokat okozhat, végső soron kimerültté teszi a szervezetet és felgyorsítja biológiai öregedésének folyamatát.

Általános reakció a stresszhelyzetekre a szorongás, a félelem és a harag, mely agresszióhoz vezet. Amikor valakit megakadályoznak céljának elérésében, agresszív hajtóerő keletkezik. A visszafojtott sorozatos agresszió sok problémához és betegséghez is vezethet.

A modern életforma számtalan agresszív helyzetet teremt. Korábbi századokban a férfiak verekedéssel oldották meg nézeteltéréseiket, de ma egy hatalmaskodó főnököt nem ajánlatos megpofozni, vagy egy igazságtalanul megalázott iskolás gyermek nem rohanhat ki a tanteremből.



A stressz oldásában segíthet a légzés, a fokozatos izomlazítás, ha gondolatban váltani tud az ember, viselkedésében nyugodttá válik.
A humornak csodálatos stressz oldó hatása van. Ha tehetném, én mindenkinek receptre írnék fel heti 2 óra nevetést!
Egy kellemes fürdő, egy megnyugtató zene, a mozgás, mely lehet tánc, de lehet egy jól sikerült kirándulás is, mind az oldást, oldódást segítik.

A stressz hatására fellépő betegségtünetek nem egyik napról a másikra jelentkeznek. Minden egyes feszültséget létrehozó esemény elraktározódik sejtjeink memóriájában és terhelhetőségünk határán túl hoz létre testi tünetet, mintegy szimbolikusan figyelmeztetve bennünket az adott problémára. Lehetséges, hogy tudatosan nem emlékszünk vissza a konkrét, múltbeli eseményre, mégis, ha a jelenben hasonló élethelyzetbe kerülünk, akkor a múltbéli tapasztalataink meghatározzák a jelenbeli érzelmi reakciónkat, és döntéseinket arra alapozzuk, hogyan érzünk a múlt iránt.

Vissza a További írások-hoz

Küldjön üzenetet!

Küldjön üzenetet!
Neve
Email
Mobil

Üzenet